About the Csoma Mansion:

    The CSOMA Mansion in the Transylvanian region of Orbaiszék in Háromszék is located in the picturesque and richly historical village of Gelence, situated on ancient land of the Csoma family as attested by several letters and manuscripts from the 1500s confirming ownership of the estate. The present mansion was built in the early 1900s by Ilka BODOR wife of Géza CSOMA. At that time, there was another older mansion on the site, which was demolished after the present mansion was built. There was also a Csoma mansion opposite the new building, which deteriorated under communism and was demolished in the 1990s, but both mansions and their outbuildings can still be seen on old military maps.
   The buildings and ancestral land were surrounded by forests that belonged to the family at that time, including the large forest at the "Csomák uttyja" (The road of the Csoma's). To the right was the "Csomahegye" (mountain of the Csoma's), which is now called Nádika/Ladika, at the base of which is the ancient family burial place of the Csoma family. To the left of this was the Csere forest containing the Szaladár cemetery, where the older grave of Ferenc KÁDÁR (Ilka Csoma's grandfather) can be found.
   Farmland and fields belonging to the family extended to the villages called "Imetsfalva" and "Sárfalwa" - according to the book titled "Erdélyi Fejedelmek Királyok Könyve" (The book of the Transylvanian Kings) dated 1569-1602. From the First World War onward, due to the pressure of various social regimes, bureaucracy and other obstacles that continue to this day, over the course of these more than 100 years, several generations of the family were oppressed, left destitute, and lost a significant part of their wealth and property.
The Csoma Mansion was built in neoclassical style, with a unique semicircular tympanum and a colonnaded main entrance. The interior features include the angular classical style for that period and under the building is an arched cellar. The roof was originally built with a double roof structure, but was damaged during a storm and had to be rebuilt. The house is surrounded by a spacious courtyard with outbuildings with an ornamental garden, enclosed by a stone wall which has been repaired several times over the years. This wall was designed with stone lintels with plaster decorations at the entrance, which may date from around the 17th century or even earlier. Close to the main entrance is a grain silo, which is several centuries old, built of brick and stone. The exact date of construction is unknown.
   For centuries, the Csoma people helped the local community and provided livelihoods for many people. This included forestry, farming, running water mills, sawmills, glass and paper factories, as well as distilleries. Several orders donated considerable value to the church, building and renovating churches, and building a football pitch for the local use. The village school also stands on land owned by the Csoma family. When entering the village a plot of land can be found called the "Kápolna", where once stood a chapel, built and maintained by Zsigmond CSOMA. however, this structure collapsed in the late 1800s and the ruins disappeared.
   The Csoma dynasty was one of the "Primor" primordial families, related to many ancient noble families such as Barabás, Bodor, Bánffy, Báthory, Béldy, Dombi, Gaál, Jancsó, János, Kádár, Kónya, Nagy, etc., but also to the English royal family, among others. The linguist Sándor Kőrösi Csoma is a collateral descendant. The family's coat of arms can be seen on the coffered ceiling of the 14th-century Roman Catholic fortified church of St. Imre in Gelence, a UNESCO-protected monument, and on the baroque paintings in the choir loft. Several historically significant documents have been found, some of which require restoration. Once this process has been completed the results will be made available on the mansion's website (www.csomakuria.com). The mansion is currently undergoing renovation by descendants of the Csoma family and in the near future the aim is to host a series of cultural events that will preserve the family's history and those characteristics unique to the region of Székelyföld ("Szeklerland").

|

A Csoma-Kúriáról:

   A Csoma-kúria festői környezetben, a gazdag múltra visszatekintő háromszéki (Orbaiszék) Gelencén található, a Csoma család ősi földjén, melyről többrendbeli birtokmegerősítő levelek, és az 1500-as évekből fennmaradt kéziratok is tanúskodnak.
   A jelenlegi kúriát az 1900-as évek elején építtette Csoma Gézáné, Bodor Ilka. Ekkor az ősi telken még állt egy másik, régebbi udvarház is, amelyet a jelenlegi kúria felépítése után lebontottak, valamint az új építménnyel szemben szintén állt egy Csoma kúria, aminek az állapota a kommunizmus idején megromlott, a kilencvenes években pedig lebontották, de mindkét kúria és az akkori melléképületek még láthatóak a régi katonai térképeken.
   Az épületeket és az ősi telket körülvették az akkor még a család tulajdonában álló erdők, többek között a nagyerdőn a „Csomák uttyja”-nál található erdőségek, jobbról a "Csomahegye" (mai nevén Nádika/Ladika), ami aljában található a Csomák ősi családi sírhelye, balról a Csere erdő a szaladári temetővel, ahol Kádár Ferenc sírja (Csoma Ilka nagyapja) a legrégebbi. A termőföldek és mezőségek „Imetsfalva” és „Sárfalwáig” tartottak – olvashatjuk az Erdélyi Fejedelmek Királyok Könyveiben (1569–1602).
Az első világháborútól kezdődően a különböző társadalmi rendszerek nyomására, valamint a mai napig zajló bürokrácia és egyéb akadályok miatt e több mint száz év alatt a család több generációját meghurcolták, ellehetetlenítették, és elvesztették vagyonuk jelentős részét.
   A Csoma-kúria klasszicista stílusban épült, egyedi félköríves timpanonnal, valamint oszlopos főbejárattal. Belső terei a korabeli szögletes, klasszikus stílusjegyeket hordozzák. Az épület alatt boltíves pince található. Tetőszerkezete eredetileg kettős fedéssel épült, ezt azonban egy vihar tönkretette, így ezt átépítették.
A házat tágas udvar övezi gazdasági melléképületekkel és díszkerttel. A birtokot eredeti helyén fennmaradt, többrendbeli javításon átesett kőkerítés övezi, bejáratánál vakolatdíszekkel ellátott kőkapulábakkal, amely már a 17. század környékén épülhetett de akár régebbi is lehet. A főbejárathoz közel egy ugyancsak több száz éves, téglából és kőből épült gabonatároló található. Pontos építési dátuma ismeretlen.
   A Csomák évszázadokon át segítették a helyi közösséget, és biztosítottak megélhetést a helybélieknek az akkori rendszernek megfelelően: hatalmas erdőségek és termőföldek megmunkálása által, vízi malmok, fűrészmalmok, üveg- és papírgyár, pálinkafőzők működtetésével. Több rendben adományoztak jelentős értéket az egyháznak, templomok építésére és felújítására, futballpályát alakítottak ki a helybelieknek. A falu iskolája is az egyik Csoma-földön áll.
   A falu bejáratánál, a Kápolna nevű földrészen állt egykor egy kápolna, amelyet Csoma Zsigmond épített és ápolt, és amely az 1800-as évek végére leomlott, majd romjai eltűntek.
A Csoma nemzetség a székely nemes primor családok közé tartozott, számos ősi, nemesi családdal áll rokonságban, mint a Barabás, Bodor, Bánffy, Báthory, Béldy, Dombi, Gaál, Jancsó, János, Kádár, Kónya, Nagy stb., de többek között az angol királyi családi ág is kapcsolódik a családfájukhoz. Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós oldalági leszármazott. A család címerei az UNESCO által védett, 14. századi, gelencei Szent Imre római katolikus erődtemplom kazettás mennyezetén, valamint a karzaton, a barokk festményeken láthatóak.
A fennmaradt, történelmi jelentőségű dokumentumoknak köszönhetően a család története jelenleg feldolgozás alatt van, az erről szóló összefoglalók folyamatosan elérhetővé válnak a kúria saját honlapján (www.csomakuria.com).
   A Csoma-kúria jelenleg a család leszármazottainak tulajdonában van, önerőből zajlik a felújítása. Célja a közeljövőben, hogy számos olyan kulturális eseménynek adjon helyet, amely ápolja és megőrzi úgy a család történetét, mint a környék és a székelység történelmi jellegzetességeit, hozzájárulva ezáltal Gelence és Székelyföld turisztikai értékéhez.

|

Despre Conacul Csoma:

   Conacul Csoma este situat într-o zonă pitorească, în localitatea Ghelința din județul Covasna (Háromszék / Orbaiszék), pe pământul străvechi al familiei Csoma, dovadă fiind mai multe documente și manuscrise istorice din anii 1500. Actualul conac a fost construit de Ilka Bodor (soția domnului Géza Csoma) la începutul anilor 1900. Pe vremea aceea mai există pe acel teren o altă clădire mai veche, care a fost demolată în urma construirii actualului conac. În fața noii clădiri se află și un alt imobil al familiei, a cărui stare s-a degradat în timpul comunismului și a fost demolat în anii '90. Atât conacele cât și anexele din aceea vreme pot fi încă văzute însemnate pe hărțile militare vechi.
Clădirile și terenul erau înconjurate de pădurile care încă mai erau deținute de familie la aceea vreme, inclusiv pădurile situate la „Csomák Uttyja” (drumurile Csoma) din Pădurea Mare. În dreapta se află „Csomahegye” (munții Csoma) (acum numită Nádika/ Ladika), pe care se află mormântul vechi al familiei, iar la stânga este pădurea numit "Csere" cu cimitirul “Szaladár”, unde mormântul lui Ferencz Kádár (bunicul lui Géza Csoma) este cel mai vechi dintre toate. Terenurile agricole și câmpurile s-au extins până la „Imetsfalva” (Imeni) și „Sárfalwa” (Tinoasa) - putem citi în Cărțile Regale ale Principilor Transilvăneni (1569–1602).
   Începând cu Primul Război Mondial, sub presiunea diferitelor regime sociale, precum și a birocrației și a altor obstacole, care continuă până în ziua de azi, viața mai multor generații ale familiei a fost oprimată, și și-au pierdut o parte semnificativă din avere.
   Conacul Csoma a fost construit în stil clasicist, cu un timpan semicircular unic și o intrare principală cu coloane. Spațiul interior poartă stilul clasic al vremii. Sub clădire se află o pivniță boltită. Structura sa de acoperiș a fost construită inițial cu o acoperire dublă, dar aceasta a fost distrusă de o furtună, așa că a fost reconstruită.
Casa este înconjurată de o curte spațioasă cu anexe și grădină ornamentală. Terenul imobilului este încercuit de un zid din piatră pe locația sa inițială, dar renovată de mai multe ori. Intrarea principală are stâlpi de piatră decorate cu tencuială, construită probabil în jurul secolului al XVII-lea sau chiar mai devreme. Aproape de intrarea principală se află și un hambar vechi de sute de ani, construit din cărămidă și piatră. Data exactă a construcției este necunoscută.
   De-a lungul secolelor familia Csoma mereu a fost alături de comunitatea locală, asigurând existență localnicilor conform sistemelor vremii: prin exploatarea pădurii, cultivarea terenurilor agricole, diferite activități în mori de apă, gatere, fabrici de sticlă și hârtie, distilerii de pălincă etc. Totodată familia a donat sume importante pentru construirea și renovarea bisericilor, au amenajat un teren de fotbal pentru localnici. Școala satului se află pe un teren deținut pe vremuri de familie.
   La intrarea în sat, pe terenul numit "Kápolna" (capelă), s-a aflat cândva o capelă, care a fost îngrijită și construită de Zsigmond Csoma, și care s-a prăbușit la sfârșitul anilor 1800, iar apoi ruinele ei au dispărut.
   Familia Csoma face parte din familiile nobiliare secuiești primore, sunt rude cu multe familii renumite, nobile, precum Barabás, Bodor, Bánffy, Báthory, Béldy, Dombi, Gaál, Jancsó, János, Kádár, Kónya, Nagy etc. O ramură a familiei regale a Angliei este deasemenea conectată la arborele lor genealogic. Un descendent secundar este lingvisticul Csoma Sándor Kőrösi.
Stema familiei poate fi văzută pe tavanul casetat, precum și pe picturi baroce situate pe galeria bisericii fortificate romano-catolice “Sfântul Emeric” din Ghelința (Gelencei Szent Imre római katolikus műemléktemplom) construită în secolul al XIV-lea, protejată de UNESCO. Datorită documentelor istorice existente până în ziua de azi, istoria familiei este în prezent în curs de prelucrare, iar rezumatele despre aceasta sunt disponibile în continuu pe site-ul propriu al conacului (www.csomakuria.com).
   Conacul Csoma este în prezent deținut de urmașii familiei, fiind renovat pe cont propriu. Scopul său în viitorul apropiat este să găzduiască o serie de evenimente culturale, care să prezinte și să păstreze istoria familiei, precum și caracteristicile istorice a secuimii, contribuind astfel la promovarea turistică a comunei Ghelința și Ținutului Secuiesc.

|

Über das Csoma Mansion

Die Csoma-Kurie liegt in einer malerischen Umgebung im reichhaltigen Land von Gelence in Siebenbürgen. Es befindet sich auf dem uralten Land der Csoma-Familie, was durch zahlreiche Besitzbestätigungsbriefe und Handschriften aus dem 16. Jahrhundert belegt wird.
   Die heutige Kurie wurde zu Beginn des 20. Jahrhunderts von Csoma Gézáné Bodor Ilka errichtet. Auf dem ursprünglichen Grundstück befand sich ein weiteres, älteres Hofhaus, das nach dem Bau der aktuellen Kurie abgerissen wurde. Gegenüber dem neuen Gebäude stand ebenfalls eine Csoma-Kurie, dessen Zustand während der kommunistischen Ära verfiel und in den 1990er Jahren abgerissen wurde. Dennoch sind beide Kurien und die damaligen Nebengebäude auf alten Militärkarten sichtbar. Die Gebäude und das umliegende ursprüngliche Grundstück waren von Wäldern umgeben, die einst im Besitz der Familie waren, darunter die Wälder am "Csomák uttyja" im großen Wald, rechts vom "Csomahegye" (heute Nádika/Ladika) mit dem alten Familiengrab der Csoma-Familie am Fuße und links der Csere-Wald mit dem Salzfelder Friedhof, auf dem sich das Grab von Kádár Ferenc (dem Großvater von Csoma Ilka) befindet, das älteste Grab dort. Die Ackerland- und Weideflächen erstreckten sich bis nach "Imetsfalva" und "Sárfalwa", wie es in den Büchern der Siebenbürgischen Fürstenkönige (1569-1602) steht.
Seit dem Ersten Weltkrieg wurden aufgrund des Drucks verschiedener sozialer Systeme sowie der bis heute andauernden Bürokratie und anderer Hindernisse im Laufe dieser über hundert Jahre mehrere Generationen der Familie gequält, behindert und einen Großteil ihres Vermögens verloren.
   Die Csoma-Kurie wurde im klassizistischen Stil mit einem einzigartigen halbkreisförmigen Tympanon und einer säulengeschmückten Hauptfassade errichtet. Die Innenräume tragen Merkmale des zeitgenössischen quadratischen, klassischen Stils. Unter dem Gebäude befindet sich ein gewölbter Keller. Das Dach wurde ursprünglich mit einer doppelten Bedeckung gebaut, wurde jedoch durch einen Sturm beschädigt und anschließend umgebaut.
Das Haus ist von einem geräumigen Hof mit Wirtschaftsgebäuden und einem Ziergarten umgeben. Das Anwesen wird von der noch vorhandenen, mehrfach restaurierten Steinmauer umgeben, die am Eingang mit verzierten Steinpfosten versehen ist und vermutlich um das 17. Jahrhundert oder sogar früher errichtet wurde. In der Nähe des Haupteingangs befindet sich ein ebenfalls mehrere Jahrhunderte alter Getreidespeicher aus Ziegelstein und Stein. Das genaue Baujahr ist unbekannt. Die Csomák-Familie hat über Jahrhunderte hinweg die lokale Gemeinschaft unterstützt und den Einheimischen ihren Lebensunterhalt ermöglicht, indem sie große Wälder und Ackerflächen bearbeiteten und Wassermühlen, Sägewerke, Glas- und Papierfabriken sowie Schnapsbrennereien betrieben. Sie haben bedeutende Werte an die Kirche gespendet, für den Bau und die Renovierung von Kirchen und einen Fußballplatz für die Einheimischen gesorgt. Auch die Dorfschule steht auf einem Csoma-Land. Früher stand am Eingang des Dorfes auf einem Gebiet namens Kápolna eine Kapelle, die von Csoma Zsigmond gepflegt und erbaut wurde. Sie stürzte gegen Ende des 19. Jahrhunderts ein und ihre Überreste verschwanden.
   Die Csoma-Familie gehörte zu den angesehenen „primor“ Familien und ist mit zahlreichen alten Adelsfamilien wie Barabás, Bodor, Bánffy, Báthory, Béldy, Dombi, Gaál, Jancsó, János, Kádár, Kónya, Nagy usw. verwandt. Auch der englische Zweig der königlichen Familie ist mit ihrer Familiengeschichte verbunden. Die Wappen der Familie sind auf der Decke der gotischen Kirche St. Emmerich in Gelence aus dem 14. Jahrhundert zu sehen, die unter dem Schutz der UNESCO steht, sowie auf den barocken Gemälden auf der Empore.
Dank der erhaltenen historisch bedeutsamen Dokumente wird die Geschichte der Familie derzeit aufgearbeitet, und zusammenfassende Informationen dazu werden kontinuierlich auf der eigenen Website der Kurie (www.csomakuria.com) veröffentlicht. Die Csoma-Kurie befindet sich derzeit im Besitz der Nachkommen der Familie und wird aus eigener Kraft renoviert. In naher Zukunft soll es zahlreiche kulturelle Veranstaltungen beherbergen, die sowohl die Geschichte der Familie als auch die historischen Merkmale der Region und der Szekler erhalten und zur touristischen Attraktivität von Gelence und Siebenbürgen beitragen.

www.csomakuria.com

Gelence - Gelentze - Gelentcze - Gelencze - Ghelința - Gälänz